2013. június 2., vasárnap

#11 Majd együtt..

Sziasztok:) 
Ne haragudjatok, hogy eltűntem az elmúlt 1 hónapban(?) azt hiszem, de mentem Londonba és a készülődés minden erőmet úgymond "felőrölte". Még mindig nem aludtam ki magamat rendesen de megérte:) 
Szóval itt a rész:) remélem tetszik:D
Alice*


Harry egyre hajolt közelebb, mire arcomba szökött a vér, egy pillanatra megtorpant, majd ...kivett a hajamból egy bogarat. Miután ellépett szórakozottan rám nézett.

- Mitől pirult el kisasszony? - mosolygott rám.

- Túl meleg ez a pulcsi. Gyere menjünk, a sütik nem sülnek meg maguktól.- húztam kezénél fogva.

- És a matekkal mi lesz?- nevette el magát.

- Óóó, köszönöm, hogy eszembe juttattad.- néztem vissza rá már a konyhából. -Milyen süti legyen?- vártam válaszát kíváncsi tekintettel.

- Legyen mondjuk pizza.- vágta rá egy kis gondolkozás után.

- Pizza?- pislogtam értetlenül.- Pizza?! Az még csak nem is süti Hazz.- nevettem el magam.

- Tudom, de éhes vagyok. Csináljunk pizzát.

- Jó, megpróbálhatjuk. Egy újabb kihívás.-nevettem el magam ismét.

- Még sose csináltál? -nézett rám elképedve. 

- Nem szeretem a pizzát.- húztam el a számat.

- Nem ismerlek. Harry Styles pizzáját imádni fogod. Te csak ülj le és maradj nyugton, és várd a varázslatot. - ültetett le Amerika konyhánk magasabb emelt székére, majd Ő beállt a pult mögé. 

- Akkor gondolom azt se engeded, hogy átöltözzek. -álltam fel a pulttól. 

- Csak nyugodtan.- szólt hangosabban, miközben pakolgatta a tálakat, és a hozzávalókat.

Miután áldását adta, felmentem a szobámba. A mai napom volt eddig a legizgalmasabb és eseménydúsabb, aminek főszereplője Harry. Most, hogy visszajött, lehet elkezdetem rá nézni egy kicsit másképp is. De csak lehet. Vagyis talán..Na jó irtó jó pasi lett, de soha nem figyelne fel egy olyan lányra, mint én...

Miután átöltöztem egy mackónadrágba és egy toppba ami a köldököm fölé ért. Hajamat felkötöttem, majd visszamentem a konyhába, ahol Harry a lisztet mérte ki éppen...

* Harry szemszöge*
Miattam pirult el? Vagy tényleg melege volt? Valószínű melege volt, hiszen tőlem elpirulni? Ugyan.. velem sose jönne össze. Csak a barátjának tekint, sőt, a legjobb barátjának. Ezen sehogyan se tudnék változtatni. De ha mégis megpróbálnám? És ha belém szeretne, és összejönnénk? Akkor én lennék a legboldogabb. 

Miközben ezen gondolkoztam már a lisztet mértem ki a pizzánkhoz, mikor belépett a konyhába. Egy pillanatra ledermedtem, hogy tud valaki kinézni ilyen jól melegítőben?

- Mi a baj Hazz? - nézett rám mosolyogva.

- S-semmi, csak hirtelen nem jutott eszembe mennyi liszt kell, de már megvan.- mosolyogtam vissza. 

- Ha te ettől jobban érzed magad.- válaszolt majd folytatta mihelyst találkozott tekintete az enyémmel ami értetlenül várta a folytatást.-  Vehetek fel hosszabb felsőt is ha gondolod. De ha nem zavar, akkor inkább maradnék ebbe, nagyon meleg van. - húzta még feljebb toppját mire én pirulni kezdtem.

Észrevette piros arcom amin elkezdett kuncogni. Hihetetlen, hogy át tud változni ilyen hirtelen. Az iskolában még visszahúzódó de amikor kettesben vagyunk, sokkal bátrabb lesz és kacérabb(?) ha ezt lehet rá mondani. Visszaült a pultra ahol kezébe vette a matekfüzetem. 

- Ez minden? - mutatta fel füzetem üres lapjait, amin elnevettem magam.- Hazz, ma dupla matekunk volt, és ennyi mindent leírtál. Büszke vagyok rád. Csoda nem tört le a karod. Hmm ha bár jobban megnézem belilultak az ujjaid az írástól. Nem akarsz inkább lepihenni, olyan fáradtnak tűnsz.- hangján erősen érződött az irónia. 

- Hagyd abba. - dobtam hozzá a konyha ruhát nevetve. 

- Harold.- váltott komolyra hirtelen.- Így sose fogsz leérettségizni.- suttogta elhaló hangon. 

- Nyugi sikerülni fog.- mentem oda hozzá, majd beálltam lábai közé és egyik kezemmel arcára simítottam mire szemembe nézett. - Majd együtt megcsináljuk.- mosolyogtam.

Egy ideig néztünk egymást. Egyszer csak azt vettem észre, hogy lábait derekamra kulcsolja. Kezeit habozva felemelte az arcomhoz, amin végigsimított. Jólesően felsóhajtottam, és becsuktam a szemeimet. Kiélveztem érintését ameddig csak lehetett. Hajamat kisöpörte arcomból majd beletúrt, amibe beleborzongtam. 

- Imádom a hajad.- szólalt meg halkan.- Olyan cuki vagy.- mosolyodott el.

- Cuki? - kerekedett ki a szemem, majd elnevettem magam. 

- Igen az vagy, főleg ha sapi van rajtad és úgy mosolyogsz, hogy kijönnek a gödröcskéid.

- Én nem vagyok cuki Liz.- hajoltam hozzá közelebb, mire lefagyott a mosoly az arcáról.. 

*Liz szemszöge*

- De igen. - suttogtam már arcába.

- Nem. - hajolt közelebb, szinte már éreztem leheletét.

- Hazz. - néztem le ajkaira, majd fel a szemeibe, amik ajkaimat nézték. Hirtelen egy zöld szempárral találtam szembe magam.- Hazz, én..én.. nem szeretem az olivabogyót. -nevettem el magam.- Azt ne rakj a pizzára.

Értetlenül nézett rám, de még mindig nem távolodott el, majd Ő is elkezdett nevetni. 

- Bolond vagy.- adott egy puszit a homlokomra, és indult volna vissza a tésztához, ha nem akad meg. 

- Mi a baj? - néztem rá értetlenül.

- Nem tudok elmenni.A lábaid.-  Mi? Mivan a lábaimmal? Lenéztem rájuk, melyek szorosan Harry derekát fogták közre. Elpirultam, majd elengedtem.- Köszönöm szépen. - ajándékozott meg egy puszival, és visszatért a pizzához. 

~ ... ~

- Na milyen? - nézett rám érdeklődően. Lassan beleharaptam a pizzába ami szerencsére már kihűlt. Forgattam a számban, majd megállapítottam..

- Elég finom. -mosolyogtam rá, majd újra haraptam. 

- Elég finom? - kérdezte elképedve. - Már megbocsáss, de ez isteni. 

- Ez csak egy pizza. Nem nagy szám. - néztem bele szemeibe, mire hitetlenül megcsóválta a fejét, majd átment a nappaliba.

Most megbántottam? ..

2 megjegyzés: