#12 Te nem lehetsz belém..

Sziasztok! :D
Új rész...új bonyodalmak.
Remélem tetszik:D !

Jaa amúgy a kövi rész 3 hozzászólás után jön vaagy 3 pipa után :D 

Alice*

'Már megint mit mondtam amivel megbántottam? Mit?' kérdezgettem magamtól, míg átmentem a nappaliba, és megpillantottam Őt. Akibe bele vagyok zúgva amióta megláttam. Most már beismerem magamnak is, nem volt könnyű de úgymond sikerült. Most már csak azt kell elérni, hogy akárhányszor rám néz, ne piruljak el, vagy ne beszéljek akadozva. Beleszerettem a humorába, a viselkedésébe, a fura ötleteibe, és abba a gondolatba, hogy csak miattam jött vissza.

Harry unottan ült a tv-t kapcsolgatva, néha megránduló arcizmait figyeltem. Még nem vett észre, csak megbabonázva meredt a tv-re amiben bandájukról volt szó. Karrierjük magasan ível felfelé,  nagyobb szünetük ellenére is. A képernyőt szomorúan nézte, mikor előbukkant rajta egy közös képük.

- Emlékszel, amikor a szobádban veszekedtünk? Azt mondtad, hogy csak miattam jöttél vissza.- kezdtem el halkan.- Csak azért mondtad, hogy jobban fájjon, hogy csak miattam jöttél vissza és én utállak, ezért emiatt feleslegesen jöttél vissza, és miattam is mész el, és ez tudod milyen rosszul esett volna. Vagy igaz. Csak miattam jöttél vissza Hazz? - néztem rá kérdőn.

- Hülyeségre nem válaszolok. - nézett rám egy pillanatra, majd visszafordult a tv fel.

- Ez nem hülyeség.- csapkodtam a kezemmel, mint egy őrült.- Normálisat kérdeztem. Te meg mérges vagy a hülye pizzád miatt, és nem vagy hajlandó válaszolni. -kezdtem el nyafogni. 

Hazz idegesen felállt, majd elsuhant mellettem a konyha felé. Megfogta a pizzát ami a tepsiben volt és egyszerűen kidobta. Elképedve néztem ideges mozdulatait, miközben megmosta a kezét és a mosogatóba helyezte a tepsit. 

- Az lesz a legjobb ha most elmész. - néztem rá élesen. Megindult az ajtó felé, majd mikor ki akart lépni még utána szóltam. - A barátságunk is úgy végezte mint a pizza. A szemetes alján. A legalján.

- Miattad jöttem vissza. Ezt miért hazudtam volna? A pizza meg nem érdekel, úgy se szereted vagy nem ? Akkor meg miért érdekel. - nézett rám kegyetlenül. Szemei szikrát szórtak, még sose láttam ilyen mérgesnek. - Te utálod a pizzát, landoljon csak a szemetes alján. Attól, hogy beléd erőltetem nem fogod megszeretni , ha azt mondom többet akarok barátságnál, akkor se fogod megszeretni, mert nem szereted a pizzát, sőt utálod, mint mondtad.

Mikor végiggondoltam mit mondott, könnyes szemeimmel ránéztem. Többet akar barátságnál?

- De  hát több van közöttünk, mint barátság. Legjobb barátok vagyunk de ezek után. - tekertem fejemet. - Mindenen megsértődsz, ez így nem állapot Harry. Mióta is vagy itt? 1 hete! Minden nap összevesztünk. Minden egyes nap.- mutogattam ujjaimmal.

- Én a legjobb barátod is akarok maradni, de még ennél is többet akarok. Most már érted? - nézett rám mérgesen. 

Egy ideig még gondolkoztam rajta, majd mintha villámként csapott volna belém a felismerés. Zavarba tudom hozni, de ez eddig szinte senkinek se sikerült. És amikor azt mondta 'szeretlek' lehet nem is úgy gondolta, hogy barátilag, hanem , hogy szerelemmel szeret? 

- Hazz, ne- léptem egy lépést hátrébb. 

- Nem tudom megmásítani az érzéseimet.- vakarta meg tarkóját, és beletűrt a hajába. - Egyszerűen, felnőttünk és megváltozott a hozzáállásunk egymáshoz talán. És mind emellett még...- hirtelen megakadt, látszott rajta, hogy megfontolja szavait.- ... gyönyörű lettél.- mosolyodott el, és közelebb lépett. - Gyönyörű vagy Liz. 

Szavaira elkezdtem pirulni. Tehát szeret. Szerelemmel. Boldognak kéne lennem de, nem megy. Egy több mint évtizedes kapcsolatot tennék tönkre, azzal, ha erre a dologra rábólintanék.

- Menj el Harry. - vizsgáltam a padlót, miközben utasítottam. - Gondolkodj el mindenen. Te nem lehetsz belém...

- ...szerelmes. Pedig nagyjából ezt akartam elmondani.- szakított félbe. Észre se vettem, hogy már ilyen közel van.

Félénken megemelte kezét, majd mikor látta nem ellenkezem rásimította az arcomra, és közelebb lépett kipréselve közülünk a levegőt. Szemeimmel már mellkasát vizslattam mivel cipőmet nem láttam, mert teste erősen nekem préselődött. Félve felnéztem a szemeibe , melyek a szerelemtől csillogtak. Az enyémek is csillogtak ettől az érzéstől, de inkább a könnyektől és a félelemtől...a félelemtől, hogy elveszítem. 
Lassan közelebb hajolt, majd beletúrt a hajamba. Tudtam mi fog következni. Hasamban a pillangók felébredtek,lábaim meginogtak az érzéstől, de köszönet Harry karjainak, melyek erősen tartottak. Ezen kicsit elmosolyodott, majd még közelebb hajolt. Egyre jobban vörösödtem, mindennél jobban szerettem volna de..

- Nem lehet.- nyögtem ki nehezen, szinte már szájába.

- Miért nem? Te is szeretnéd. Ugyan azt érzed, mint én.- nézett értetlenül szemembe.

- Te eldobnád a barátságot egy kis fellángolásért? - löktem el magamtól.

Maga elé meredve gondolkozott el azon amit kérdeztem. Láttam , hogy nagyon dolgozik a válaszán. 

- Fellángolás. - ízlelgette ezt a szót egy ideig. - Jobb lesz szerintem ha én most..őhhmm.. megyek.- mutogatott zavartan az ajtó fele.

- Rendben.- bólintottam keserű ízzel a számban.

- Szia. -húzta be maga után az ajtót. 

..