Hali! :D
Szóval...látom az oldalmegjelenítések számán, hogy sokan olvassátok. Egy két ember kommentel( amiket nagyon szépen megköszönök) de.. ennél többen is vagytok.
Szóval...látom az oldalmegjelenítések számán, hogy sokan olvassátok. Egy két ember kommentel( amiket nagyon szépen megköszönök) de.. ennél többen is vagytok.
Nem foglak titeket fenyegetni, hogy abbahagyom, mert imádom írni, de ha nem kapok visszajelzést az pocsék érzés, szóval légyszi:)
Alice*
1 hónap... 1 hónapja nem beszélünk. Hogy miért? Nem tudom. Legszívesebben elmondanám neki, hogy szeretem, de mint mondtam már, tönkretennék vele egy barátságot. Ugyan... ezt már barátságnak se lehet nevezni...
Harry az első hetekben még próbálkozott létrehozni egy párkapcsolatot, hívott sétálni, beszélgetni de minden próbálkozására nemet kapott válaszul. Hogy miért... ha igent mondtam volna akármire is, akkor valószínű ezt Ő annak fogta volna fel, hogy én is közeledni szeretnék felé, és a sétánk végén, a házunk előtt megpróbálna megcsókolni, egy újabb csúnya elutasítást kapna. í
Ha a barátnője lennék, akkor mindenki utálna. Lenne aki szeretne, és támogatná, hogy együtt vagyunk, de több lenne az utálkozókból. Emellett nem nagyon bírom a nagy felhajtást, és lássuk be, Harry mellett igen sok lenne a felhajtásból. Újság írok, vakuvillanások, mikrofonok az arcomba...ez nekem sok lenne.
Nem akarok a részévé válni..
- Ms. Parker.- dobta le elém a vastag irodalomkönyvet tanárunk. - Tábla.Feladat.Oldja meg.
Bólintottam, majd kimentem a táblához. Egyszerű mondatelemzés. 1 perc alatt végeztem. Már indulni akartam vissza a helyemre, mikor a tanár intett, hogy még maradjak.
- Nos, Ms. Parker. Min gondolkozott el az előbb ami még az irodalomnál is fontosabb?- tette fel kérdését, majd rám nézett. Nem tudtam mit mondjak. Hazudjak, vagy mondjam az igazat? -Ms. Parker. Biztos kíváncsi rá mindenki.- "biztatott" tovább.
Idegesen törölgettem le a krétaport az ujjamról. Félve felpillantottam az osztálytársaimra, akik nem nagyon foglalkoztak velem. Mivel Lucy a nézésemből levette mi a helyzet, ezért már csak Harry nézett rám kíváncsian várva a válaszomat.
- A szerelemről.- válaszoltam egyszerűen, majd megvontam a vállam. Az osztályteremben az alapzaj megszűnt. Mindenki rám figyelt, de engem csak egy kíváncsiskodó szempár érdekelt. Nem mertem ránézni de tudtam, hogy figyel.
- Kifejtené ezt nekünk, úgy mint maga tette ezt gondolatban? Mit jelent magának a szerelem?- nézett rám kíváncsian Mrs. Sun. Mivel irodalom szakos, és nagyon érzelmes ember, érdekelte a válaszom.
- Mikor két ember szereti egymást az a legszebb dolog a világon. Amikor egymásra találnak, az is elképesztő. De van amikor, két ember szerelmes, de nem lehetnek együtt. -mondandóm alatt most néztem fel először egyenesen a szemeibe. -Mondjuk ez megeshet a hírességeknél, celebeknél, világsztároknál. Nem lehetnek együtt azzal akivel szeretnének lenni. Ha nem felel meg az elvárásoknak, akkor ki lesz gúnyolva.- éreztem , hogy könnyek szöknek a szembe, ezért szünetet tartottam. - De lehet, hogy megfelel az elvárásoknak?- néztem Harryre aki halványan bólintott.- Akkor lehet az a személy fél a tömegtől, a felhajtástól, és az úgymond sztár élettől. Én például nem tudnám ezt csinálni. Talán feladnám a szerelmet.- folytattam még mindig szemeibe nézve.
Az osztályban a légy zümmögését is lehetett hallani. Mindenkit elgondolkodtatott azon, amit mondtam. Letargikus lett a hangulat.
-De !- csaptam össze tenyereimet.- Ha valakiknek összejön az jó dolog.- mosolyodtam el, majd visszamentem a helyemre.
Óra végén közölte velünk Mrs.Sun , hogy írjunk egy fogalmazást a szerelemről, másnapra. Csak egy rövidke fogalmazást.
A nap további részében nem történt semmi említésre méltó, de a nap végére a stréberek a kukában végezték, hála a focicsapat menőinek. Mikor hazaértem, megírtam a fél oldalas fogalmazásom, amivel késznek nyilvánítottam a házi feladatomat. Vacsorára pizzát rendeltem. Harrynek köszönhetően megszerettem a pizzát, mondjuk amit Ő csinál az sokkal finomabb.Hiányzik az együtt töltött idő, amiből nem volt sok, de nagyon eseménydús volt.
~...~
Két nap múlva fáradtam ültem a padomban, és Lucy beszédét "hallgattam" amikre néha rávágtam egy 'aha'-t vagy 'igen..nagyon érdekes' megnyilvánulást. Mr.Sun bejött a terembe.
- Jó napot mindenkinek.- mosolygott ránk kedvesen.- A kis fogalmazásaikat, amit beadtak nekem tegnap ki is javítottam. Azonban egy papíron nem találtam nevet, amiért még ilyenkor is egy kis büntetés jár. Harry Styles. -nézett fel tanárnőnk.- Kijön és felolvassa.
- Jó napot mindenkinek.- mosolygott ránk kedvesen.- A kis fogalmazásaikat, amit beadtak nekem tegnap ki is javítottam. Azonban egy papíron nem találtam nevet, amiért még ilyenkor is egy kis büntetés jár. Harry Styles. -nézett fel tanárnőnk.- Kijön és felolvassa.
- Nem szeretném. Túl személyes.- vakarta meg tarkóját kínosan nevetve.
- Ez a büntetése. Mondjuk ezt az egy sort igazán nem tart sokáig felolvasni.- nézett komolyan a tanárnő. Mivel ő a felnőtt, szót kell fogadni.
Harry lazán kiballagott a tábla elé, majd kezében igazgatta a kis lapot. Gyorsan elolvasta, majd összehajtotta. Ennyire könnyű lenne az a két kis mondat?
Harry lazán kiballagott a tábla elé, majd kezében igazgatta a kis lapot. Gyorsan elolvasta, majd összehajtotta. Ennyire könnyű lenne az a két kis mondat?
- Nem érünk rá egész nap.- mordult fel Mrs. Sun.
- A szerelemről csak egy név jut az eszembe nem fogalom. A név pedig...- sóhajtott egyet, felnézett a szemembe,majd belekezdett.-... Alice Parker.
úú ez nagyon nagyon tetszik :D Alig várom a kövi részt ! :D SIESS légyszí ! <3
VálaszTörlésjóójóó:)
Törlés